Legújabb bejegyzésünkben összegyűjtöttük a szemüveg viseléssel kapcsolatos leggyakoribb hiedelmeket, melyekkel az emberek lebeszélik magukat a szemüvegről, vagy a megfelelő korrekció használatáról. Vegyük sorra, ki miért halogatja a szemüveg viselését és vajon jól teszi-e?

1. Nem hordok szemüveget, hogy tornáztassam a szemem.

Általánosságban elmondható, hogy a szemtorna elsősorban a szemünk pihentetését, illetve a binokuláris (kétszemes együtt látás) látásunk fejlesztését szolgálja, nem pedig a dioptria változását eredményezi. A fénytörési hibákat a szemtorna tehát nem kompenzálja, ellenben a szemüveg viselése igen.

A szemtornával pihentessük a szemünket, ha monitoros munkát végzünk, vagy sokat nézünk közelre, de egyébként nyugodtan használjuk a szemüveget.

2. A szemüveg ellustítja a szemünket.

Ez önmagában nem igaz. Egy túl erős korrekció valóban eredményezheti, hogy olvasáskor a szemüveg helyettesíti szemünk alkalmazkodó képességét, de a megfelelő dioptriával ez a veszély nem fenyeget.

Sőt! Azok a kis mínuszos dioptriával rendelkezők, akik csak vezetéshez, vagy moziban teszik fel a szemüveget, mert közelre jól látnak szemüveg nélkül is, pont akkor “tornáztatják” a szemüket, ha közelre is hordják azt.

3. A szemüveg hordásával egyre erősebb dioptriára lesz szükség.

A szemüveg nem változtat szemünk anatómiáján, csupán a megfelelő pontba tolja el a fénysugarakat, ezért nem kell attól tartanunk, hogy a szemüveg viselése miatt, egyre erősebb dioptriára lesz szükségünk. 

Amíg zajlik a testi növekedés (18-20 éves korunkig), addig a szemgolyónk mérete is változhat, ami befolyásolja a dioptriát. Ez a dioptria növekedés egyik oka.
Egy másik ok, hogy szemünk alkalmazkodó képessége életünk során folyamatosan csökken, az elveszett képességet pedig egyre növekvő dioptriával kell pótolnunk. 

4. Mióta szemüveget hordok, szemüveg nélkül rosszabbul látok.

Amíg valaki nem hord szemüveget – pedig kellene – az agynak nincs összehasonlítási alapja, milyen jól látni és alkalmazkodik a körülményekhez. Amint valaki megkapja a megfelelő korrekciót, az agy ismerni fogja a jobb, élesebb képet és a szemüveg nélküli képet egyszerűen csak rosszabbnak éli meg az egyén, mint korábban.

5. Eddig olvasó szemüveget kellett használnom, de most szemüveg nélkül olvasok.

Javult a szemem! – igen, ez létező jelenség, sajnos azonban nem lehet ilyen esetben felhőtlen az öröm. Legtöbbször ugyanis a szürkehályog okoz ilyen jellegű dioptria változást: romlik a távoli látásélesség és javul a közeli, ezért dobja el az illető az olvasószemüvegét. 
Mindenképpen javasolt a látásvizsgálat, ha ilyesmit tapasztal.

6. Megműttetem a szemem és örökre eldobom a szemüvegem! 

Egy darabig valóban megoldást jelenhet egy szemműtét, azonban mint mindennek, a szemműtéteknek is megvannak a veszélyei és korlátai. A legstabilabban a távoli korrekciót tudják javítani, ami 40 éves korig közelre ugyanolyan jó, mint távolra. 40 éves korunk körül azonban annyira lecsökken szemünk alkalmazkodó képessége, hogy más dioptria kell távolra és más közelre és mindez folyamatosan (kb.2 évente) változik. Ezért egy egyszeri műtéttel ez a folyamatos változás nem kompenzálható. Persze folyamatosan fejlődik a műtéti technika (multifokális műlencse beültetés), de érdemes mérlegelni, kockára tesszük-e a látásunkat egy műtéttel, vagy megbékélünk a szemüveggel.